Nem látlak, kereslek, elbújtál, sötét van.
Arcodat nevetve, láthatnám boldogan?
Részegen, kétkedve, én néha még látom,
teljesen szétesve, egy romba dőlt állom
Káprázok, elillan, mint ha nem is lenne.
Képzelet, ábránd, a leggyötrőbb fegyver.
Megmérgez, elvakít, tönkretesz, elszakít
semmit se csinálsz, csak virrasztasz hajnalig
Beteg agy, sebzett szív, egy összetört lélek.
Olyan vagyok, mint egy félénk csöpp kísértet.
Akit folyton kerget saját kis rémálma,
mikor léte, resztekést hoz a világra..
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások