Nem látod már a napsugarat,
Nehéz szívvel vonszolod magad,
Elsötétült minden, nem ragyog a fénye.
S könnyes szemmel nézel az égre,
Lelked oly nehéz, mint egy szikla,
De soha többé ne nézz már vissza,
Nehéz volt viselni az igaz szerelmet,
Mert a bánattól nem kaptál kegyelmet.
Fáj, de menj tovább, tűrnőd kell,
Szíved összetörve hever, teli érzelmekkel,
Meg kell tanulni felejteni a jót, s szépet,
Hisz erről szól az igaz élet.
El kell engedni a megsebzett madárkát,
Hagy érezze az eget, hagy tárja ki újra a szárnyát,
Már ne várd vissza őt soha többé,
Csak bízz, hogy fájdalma nem tart örökké...
2007.augusztus. 2
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?