Nem látod már a napsugarat,
Nehéz szívvel vonszolod magad,
Elsötétült minden, nem ragyog a fénye.
S könnyes szemmel nézel az égre,
Lelked oly nehéz, mint egy szikla,
De soha többé ne nézz már vissza,
Nehéz volt viselni az igaz szerelmet,
Mert a bánattól nem kaptál kegyelmet.
Fáj, de menj tovább, tűrnőd kell,
Szíved összetörve hever, teli érzelmekkel,
Meg kell tanulni felejteni a jót, s szépet,
Hisz erről szól az igaz élet.
El kell engedni a megsebzett madárkát,
Hagy érezze az eget, hagy tárja ki újra a szárnyát,
Már ne várd vissza őt soha többé,
Csak bízz, hogy fájdalma nem tart örökké...
2007.augusztus. 2
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?