Meghaltam

Köszi a hozzászólásokat!
Ábrándnak: én is egyetértek veled, teljesen! Én is utálom az önsajnálatot, meg a depressziót, és a múlton való rágódást! De én is keresztülmentem ezeken! Sajnos szerintem túl fiatalon! Kellenek önsajnálós verek is! De látod, most már nem ilyeneket írok! Mindig arról írok, ami éppen bennem zajlik, éppen foglalkoztat! Amikor nagyon rossz volt nekem, akkor nem tudtam másról írni, akkor csak a halálra tudtam gondolni, meg hogy fennt jobb lesz, meg ilynek! Hál' istennek mégsem tettem meg, pedig már tényleg nem sokon múllott!

Dejó:) örülök, hogy tetszenek!:)

...örülök, hogy nem tetted meg.. :hushed: Én is álltam már nagyon közel hozzá....hogy mindent feladjak:((( úgy éreztem senkim sincs, mindenki magamra hagyott a gondjaimmal, a fájdalmammal... és EGYEDÜL képtelen voltam rá, hogy kimásszak ebből a sötét, hideg ijesztő gödörből..:((( Néha csak egy mozdulat volt... amivel életem még ehhez a világhoz tartozott..:((
És mostmár tudom, hogy nem bátorság kell hozzá hogy MEGTEDD:((( csakis gyávaság.. :hushed: Mert nem mersz szembenézni a saját sorsoddal... mert elmenekülsz a saját életed elől.. ahelyett hogy szembenéznél vele, és elébe mennél.. És..mert észre sem veszed, mert nem is akarod észrevenni:(( mennyi segítő kéz nyúl egyszerre Feléd...:(( :grinning: El kell felejteni az önsajnálatot, fel kell állni.. el kell fogadni a segítő jobbot... és észre kell venni a Világ legapróbb csodáit is.. :grinning:

"... Ha kedves vagy azzal, aki tévesen felhív,
ha észreveszed a hóban kinyíló virágot..
ha az úton elsőbbséget adsz..
ha panaszaidnál több a mosolyod,
ha néha jól kisírod magad..
ha még észreveszed a jól mászható fákat,
ha tudsz testvériesen osztozni..
ha visszadobod a kishalat,
ha néha fáj a szíved egy másikért,
ha előfordul hogy elégedetten alszol el..
Akkor...Jól éled az Életed..."

azt hiszem..ezzel mindent el is mondtam..

A.