Zuhog az eső, már órák óta,
Könnyemmel összefolyva hull porba.
Régi emlékeket kerget a szél,
Futnak gyorsan a feledés felé.
Nekem már nem fáj.
Nyugodt a víz, olyan nyugodt:
Megvéd minden gondtól, bajtól.
Csepp se rezdül, egy se moccan,
Nem ad hangot, szél se fújja.
Már nem fáj. Már nem.
Törött keretbe akarok bújni
Egész világ elől elrejtőzni
Meghúzódni és csak csendben lenni,
Ne halljon meg engem többé senki.
De már nem fáj, hiszen nem is fáj,
Mert nem fáj nekem már többé semmi.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Szép vers