Más

Tiszta udvar, rendes ház,

De ha bemész kit találsz?

Valakit, aki téged szeret?

Ki boldogságodon képkeret?

Süllyedő tengeralattjáró

Mentőcsónakjának járó

Tisztelettel beszélsz róla,

Vagy másról szól e nóta?


Titok szigetekről megmentő,

Vagy vágyaidat közéjük űző

Hajó ő a viharos tengeren?

Látod: napjaimat csak tengetem,

Ilyen versek farigcsálásával,

Lényed kifigurázásával,

Szerelmed meg nem értésével,

Az indokaid keresésével.

Miért is teszem mindezt naponta?

Ne hidd, ez nem valami babona,

Nem is unalom, mi miatt teszem.

Az egyetlen okom: a szerelem.

Bár, talán észre sem veszed,

Másra jár mostanában eszed.

Szőke tündéred lefoglal folyvást,

Talán...Ideje keresnem valaki mást .

Valaki szebbet, jobbat, törődőbbet,

Velem szemben megértőbbet.

Akinek nem baj a lovacska, hinta,

Akinek nem rossz a libikóka.

Legyen majd játékos-kedves,

Ne legyen neki a fű nedves,

Csak reggeli friss-harmatos,

Összetéveszthetetlenül illatos.


De ha ő nem jön el? Akkor mi lesz?

Valaki sajnálatból biztos elvesz...

De én a királyfim akarom, téged,

Mert megszakad a szív is érted!

Már ha te vagy az... De én tudom,

Érzem, hogy egy napon fogom

Én még mondani neked keserédesen,

"Ez a vonat elment, kedvesem."