A folyó partján, szentek állnak,
sorban, mint márvány szobrok
kezüket a vízbe mártják - fűzfa ágak,
barna törzsük előtt hajlongok.
Hideg vizet hoz arcomba a szél,
súgnak a szentek régi mondát,
letűnt korok szép szavú meséjét.
Egyszer volt, nem is volt tán.
Hallom a csatamezők zúgását,
a folyó akkor is itt folyt, a szél akkor
is így fújt, a szent akkor is itt állt,
csak a víz volt véres, a szél fagyos,
és az összes szent márvány - halott.
Akkor álmodott a föld jobb jövőről,
soha el nem jött fantáziavilágot
látott az alkonyat vöröslő
fényében. És itt vannak a szentek.
Állnak, néznek, várnak, álmodnak.
Vágynak mindig szebbre reménytelen,
bár lecsuklódnak szemeik, s meghalnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?