Margaréta virág vagyok én,
Ha rám taposnak, rám vetül a fény,
Örök-magomból újra kivirágzom,
Süvíthet szél, takarhat árnyék.
Hét fehér szirmon hét pecsétként véd,
Aranylásom az emberről mesél,
Zöld száram gyükeredzik dús talajban,
Szemezek az égi nappal.
Mert margaréta vándor vagyok én,
Mosolygok rád, ha szemed jót ígér,
Rám tapostak az én hazámban,
Új világot keresek én.
Elpusztulnak rétek és mezők,
Megszületnek az út-keresők,
Egyszer talán visszatérnek,
Ha az utak összeérnek.
Vándorolunk virág-vándorok,
Szállnak hegycsúcsról az aranyporok,
A világért, a hazáért
Szórják a fényt, szórják a békét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?