Vajon van más is e földtekén,
ki olyan magányos, mint én?
Vagy csak az én "jutalmam" ez?
Ha az, tudd meg: keserves!
Elnézem a boldog, sugárzó párokat
és csak szövöm újra az álmokat:
hogy egyszer, talán igen, úgy lesz,
hogy elfogadom, hogy velem élhetsz.
Talán mondhatom, hogy van egy párom,
akivel az álmot s ébredést együtt várom,
aki akkor is itt van, ha baj van,
akiben van a jóságra hajlam.
Aki szeret, akit szeretek,
akit oly sok éve keresek.
És egyszer majd elmúlik talán
ez a fájdalmas magány!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?