Nem érezted még a szerelemnek ízét,
sem ama forró csóknak édes mézét,
amely ajkaidon ég az egyedüllét
hajnalán. S perzselő tüzének hevét,
senki másnak az érintése nem hűti,
oh, majd parazsa meglásd, szívedet fűti.
S ezt a kínt, egészen addig elnyújtja,
míg az idő jeges keze el nem oltja.
Megízlelted ama mennyei boldogság
ízét, lelki láncaidról eloldott hát
ez, de, lelki sebeimnek vérét inni
nagyon szeretted, így hát nem tudom, vinni
e gonoszságnak keresztjét meddig fogod,
remélem e vérben megfullad démonod,
s felszakad szívedben lelked sóhaja,
s szétmarja csontjait könnyeid sója.
Bleed 2007.09.04.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...