Látó és Szolga

Látó, ó, szólj, mit rejt jövőnk fátyla?
Múlt gyökerét keresd, ott rejlik magva.
Ó, Látó, mondd: Meddig tart a nap?
Amíg távoli mezőket érnek fénysugarak.
Felelj, Látó, ostobák közt él-e tudomány?
Lázongástól tépett minden hagyomány.
Leláncolt szárny repíthet-e sast?
Szolga elméjéből törő nagy szavak.
Ó, Látó, mondd: Mi a hatalom?
Bölcs parancsért bölcs tett a jutalom.
Ó, szólj, Látó, milyen istent imádsz?
Isten vagy Magad is. Ne hibázz.
Látó, felelj nekem: Mi maga az Erő?
Akarattal csiszolt fénylő drágakő.
Ó, mondd: Látók közt mi lehet a Szolga?
A fényre tört mag a Látók koronája.
Ó, mondd, Látó: Mi maga a Halál?
Fehérszárnyú tündér, mely Rád is vár.
Szolga vagyok, mégis érzem a tündért…?
Őr lett az, cserébe a feltört magért.