Sikítva rohannék,
hátra se néznék.
Oda, ahol nyugalom
az, ami vár.
Egy menedék, ahol
nem lel meg a világ,
ahol nem vár más
csak a biztonság,
a boldogság,
és a megnyugvás.
De hol van
ez a hely istenem?
Kérdezem az égre
tekintve csendesen.
Úgy érzem magam,
mint egy szellem.
Keresztül néznek
rajtam az emberek
Te látsz vajon még?
Vagy tényleg
láthatatlan lennék?
Kiáltanék feléd
menekülnék
ölelő karjaid közé,
ahol lelkem és szívem
végre megnyugodna.
Csak kérlek lásd meg
bennem a jót amit
már eddig is tapasztaltál
a rosszak és a túlaggódó
természetem mellett.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-30
|
Horror
Horror sci-fi elemekkel.Sokan írtak már előttem nanorobotokról de tudtommal idáig még senki...
2025-01-27
|
Novella
Lia nem éppen a legrátermettebb katona ám amikor hazájának szüksége lesz rá nem hagyja cserben...
2025-01-24
|
Novella
Romantikus Bl történet, ami Valentin napra íródott egy éve. 18+ nincs benne. <br />
2025-01-23
|
Novella
És íme egy olyan történet amiről elsőre azt hittem,<br />
( mint általában mindenről ami a...
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
D.S. ·
Tetszett.
bakos1022 ·
Tetszett. 
:grinning:
:grinning: