Egy kép előtt állok,
Már ha képnek lehet nevezni,
Rémisztő, mit látok,
Ugyanakkor kedvem volna nevetni.
Fekete szemgödörből
Hamu tekintet,
Savanyú arc,
Egy ilyet már bárki lidércnek tekinthet.
A kép megmozdul,
Rám mered,
Szólni akar,
„Segítség, emberek!”-
Kiáltok, s hátrahőkölök.
Lassan megismerem-magam.
Kétkedve nézek újra a tükörbe.
Én lennék? Ez?
Ez a sötét arcú, görbe
Anyagdarab?
Ez vagyok, ez lettem.
A régi sugárzást
Elhordták az aljas,
Örökké aljas emberek.
Emberek, akik azt mondták, szeretnek,
De mégcsak megismerni sem akartak soha.
Csak elhordtak,
Mint az út szélén magára hagyott
Könnyező lámpájú uazt.
Darabról darabra.
Tükörképem könnytelen szemgödrei
Számonkérik a múltat.
A sok kacagást, aminek ára egy-egy darab volt belőlem,
És a könnyeket is, amikből mára már kifogytam.
Hát élet ez?
Élet reggel felkelni,
És savanyúan végigjárni a napot,
Élet ez?
És, ha már nem lesz mit adnom,
S lábtörlőnek használ majd
A gúnyos embersereg,
És én akkor is szeretni fogom az embereket,
Az élet lesz?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Szöszke imádlak.
Ez vers hát!!!
Annyira jó téged olvasni!:)