Csendet megtöri egy halk dallam,
Hallatszik suttogón; ölelvén lényed
Lehull a Veres Levél; s széllel véle merengsz.
Álmodál piros világot; kéket majd lilát,
Szivárványos; mégis némasága bájolja
el lelked s hogy táncolva sejlik fátyolba burkolt teste,
kinek Leveled adod.
Hová fúj a szellő Kis Veres Levél?
Miért nem veszed észre énekem?
Szereted e világot hol ember sokszor
fejét térdére hajtva merül el mély tengerében?
Amerre ha jársz, hiába honol vihar; üvöltő szél;
bú s magány; mégis felvidítalak ha láthatod világom!
Én Veres Levelem adtam néked,
Te miért nem találod színeid; álmaid?
Könnyed könnyemmel összeforr a tűz hamvain
mely körül keringőzünk elfojtva némaságunkba burkolva,
S éjjelnek éjjelén mint riadt vadak; dallamunk a Holdig ér
Amíg csak élünk
Kis Veres Levél...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások