Csendet megtöri egy halk dallam,
Hallatszik suttogón; ölelvén lényed
Lehull a Veres Levél; s széllel véle merengsz.
Álmodál piros világot; kéket majd lilát,
Szivárványos; mégis némasága bájolja
el lelked s hogy táncolva sejlik fátyolba burkolt teste,
kinek Leveled adod.
Hová fúj a szellő Kis Veres Levél?
Miért nem veszed észre énekem?
Szereted e világot hol ember sokszor
fejét térdére hajtva merül el mély tengerében?
Amerre ha jársz, hiába honol vihar; üvöltő szél;
bú s magány; mégis felvidítalak ha láthatod világom!
Én Veres Levelem adtam néked,
Te miért nem találod színeid; álmaid?
Könnyed könnyemmel összeforr a tűz hamvain
mely körül keringőzünk elfojtva némaságunkba burkolva,
S éjjelnek éjjelén mint riadt vadak; dallamunk a Holdig ér
Amíg csak élünk
Kis Veres Levél...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások