Fekszem a földön kimerülten,
Csak nézek, s lihegek ijedten.
Nem tudjuk mivel játszunk,
Természetfeletti lelkekre találtunk.
Mondjátok, meséljétek tetteiteket,
Fogadjátok be sötét szívünket,
S megtudjuk talán valaha,
Mi lehet létünknek való igaza.
Talán a szeretet?
Megértés?
Elfogadás?
Hitetlenség?
Hiába próbálok szívből szeretni,
Nem fogadja be senki.
Vagy ha mégis, akkor elkésve,
Mikor szívem már fel van emésztve.
Magam vagyok, egyedül maradok,
Megtörve talán megnyugvást kaphatok.
Valaki talán rámtalál,
S befogadja lelkem sötét oldalát...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások