Egy virág búsan él megannyi virág közt,
De egy nap, a boldogság halvány sugara
Világítja meg szárát levelei közt.
Mivel e virágszál nem volt boldog soha
Nem ismerte meg, hogy az a boldogsága,
És kételkedett, mi az, mi neki fényt ad.
Világította, de e fény hamar kimúlt,
Mert a virág nem hitt el, hogy megújul.
Szeretném hinni, hogy azok az érzések,
Amiket irántam érzel ténylegesek.
Szeretném hinni, hogy tényleg szeretsz engem,
De én sajnos nem vagyok biztos semmiben.
Az egyetlen dolog, mit biztosan tudok,
Hogy szeretlek téged, s Te ezt jól tudod.
1999
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások