Sötét éjjel figyelek némán,
Látom arcom a víz habján.
Mit látok? Egy homályba forduló maszk,
Mi tükrözi kinézetem,
Idegen a bennem lakozó jellem;
Ijedt, megrettent,
A világ kínjaitól megszeppent.
Kemény ököl, harcolj, s ölj,
Bút elfeledve örülj.
Még mindig kétségbe vagyok esve,
Nem látom, minek lennék az értelme
S minek lennék a Földre rendelve.
Ki az ki felettem rendelkezve
Válaszolna gyerekes kérdéseimre?
És őszinte lenne,
Elárulná habogva-hebegve:
Hogy én is csak egy vagyok,
Nem bámulatos,
Hanem megszokott… átlagos…
2007. április 27.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?