Csempévé szakadt forróság,
Kételyekben oldodó ifjúság,
Vakon az emberbe lát,
Utazik a fényben, a távolságon át.
Őszi széllel utazó bolondság,
Hajnali láz, narancsba fordult a világ.
Dérrel kél a szép tavasz,
Hamar szerelmet bomlaszt,
Vígjáték minden sora,
Nyomorult mindenki, aki olvassa.
Boldogok a vakok,
Mert látok, és szomorú vagyok.
Üvegtekintetű az értelem,
De a egy szavát se ismerem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?