Szeretlek, te ismeretlen, ki álmomat aranyozod be,
Ki holdvilágnál mosolyog rám, mikor bánat ér,
S megcirógatja könnyes arcomat.
Én Istenemre mondom, szeretlek.
Mikor dal hagyja el száraz ajkam, áldott vízzel ápolod,
S mikor poros a ruhám, akkor is megölelsz,
Szívemből kiszívod a kígyómérget.
Én Istenemre mondom, szeretlek.
S te vezettél, mikor halni vágyott már szenvedő lelkem,
Erőt adtál, ha gyenge voltam, és ember voltam,
Ha már haldokoltam, és térdepeltem.
Én Istenemre mondom, szeretlek.
S nem kérek semmi mást, csak állítsd meg az idő kerekét,
És hagyj elpihennem, ha az élet újra keres,
Vájd ki a szolgáinak parázs-szemét,
És öld meg magad. Ez így természetes.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?