Szobád ajtaján túl,
Hol, csak a féktelenség dúl,
Test, a vér ellen,
Hatalom, az erőszak mellett.
Nincs már parázs,
Csak féktelen, lobogó láng.
Mindent felkavar,
Az őrjítőn, dübörögő hangzavar.
Ezzel, születik a Káosz.
Ezzel, tör föl a pokoli pátosz.
Ezért, dobod el érvedet?
Ezért, veted meg, hajdani énedet?
Csak, ilyen lehet a Világ?
Ocsmány, mocskos és hitvány?
Hol van a szépség és az erény?
Ha volt is, mára már, mind elenyész.
2007. 10. 22.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások