Akartam a hazugságot,
elhittem valóság lehet.
Most miért fáj mégis,
hogy lehajtott fejjel megyek?..
Minden emléket eltemetek.
Akartam szerelmet, amiről
a könyvekben írtak,
Hittem és reméltem.
Az álmok nevetve hívtak,
de a valósággal ők sem bírtak.
Vágyszilánkokon sétálok
véres lábnyomokat hagyva,
kezemben és szívemben
sós könny emlékét szorítva,
áttetsző leplét vállamra borítva.
Zuhogó esőben, illanó ködben,
csúszós sárban térdelek,
az álmokért, hazugságokért
megfáradt lelkemmel fizetek.
Magammal semmit sem vihetek.
Kifosztva, üresen, összetört
szívek darabjain taposok.
A mocskot, a könnyet az eső lemossa..
mégis csak senki maradok,
hiszen a szerelmet tagadva csak hazugság vagyok.
2011.06.05.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
véres lábnyomokat hagyva,
kezemben és szívemben
sós könny emlékét szorítva,
áttetsző leplét vállamra
borítva.
Ez meg maga az egész vers nagyon tetszett!Ügyes vagy nagyon!