Én csak illúzióként létezem,
A valóságban nem éltem még egy percet sem.
A fantáziád szűlt engem a világra,
Valójában nem érinthettél még soha.
Amit öleltél, magadhoz szorítottál,
Az csak látszat volt, egy végtelen határ.
Csupá teremtménye vagyok gondolataidnak,
Újszülöttje unalmadnak.
Melytől bármelyik pillanatban megszabadulhatsz,
Eltűntetve mindazt, mit most még magadénak tudhatsz.
Vágyaid létrehoztak,
De tetteid elpusztíthatnak.
Így hát vigyázz! Mert az illúzió könnyen elillan,
És amit maga mögött hagy, az talán számodra pótolhatatlan.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások