Én csak illúzióként létezem,
A valóságban nem éltem még egy percet sem.
A fantáziád szűlt engem a világra,
Valójában nem érinthettél még soha.
Amit öleltél, magadhoz szorítottál,
Az csak látszat volt, egy végtelen határ.
Csupá teremtménye vagyok gondolataidnak,
Újszülöttje unalmadnak.
Melytől bármelyik pillanatban megszabadulhatsz,
Eltűntetve mindazt, mit most még magadénak tudhatsz.
Vágyaid létrehoztak,
De tetteid elpusztíthatnak.
Így hát vigyázz! Mert az illúzió könnyen elillan,
És amit maga mögött hagy, az talán számodra pótolhatatlan.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...