Így élem az életem

Álltam már a kapu előtt,
De bemenni nem volt kedvem,
Éltem már boldogan,
De hiába azt is meguntam.

Adták, de nekem nem kellett,
Kértem, de nekik nem tetszett,
Szerettek, de nem viszonoztam,
Szerettem, de tőlük nem kaptam.

Bámultak sokan sokféleképpen,
De szemükből kivenni éppen,
Csak azt lehetett, hogy ki,
Ez a bolond aki ezt teszi.

Aztán hallok szavakat,
Formálom, rakom őket,
Sorokat egészeket akarok,
De hiába azt sohasem kapok.

Ezt is megunom, elbukom,
Elmegy az ihletem
És van hogy be sem fejezem,
Mert én így élem az életem.