Idegen

Ne menj el, kérlek maradj,
Nézz rám, ne hagyj magamra,
Ne tégy úgy mint tegnap és azelőtt
Várd meg velem a hajnali esőt.

Ne hagyd hogy elmosson,
Ölelj és beléd kapaszkodom,
Hallom már halált hozó zúgását,
Fényt hozó fájdalmát.

Emlékszel még mit suttogtál
Mikor éjjel átkaroltál?
Ne hagyd hogy hazugsággá váljon
Ne hagyd hogy újra fájjon.

Gyűlölöm a napfényt
Jöjjön örök sötétség
Legyen ez így mindörökre
Mert nem akarom azt hogy elmenj.

Kell nekem az éjszaka
Az életető hazugsága
Minden egyes emléke
Mikor reggel felébredek.

Mert tudom hogy nem vagy
Sosem érzem az illatodat
Egy álom vagy csupán nekem
Egy nem létező szerelem.