Homályba vész a suttogás,
Egykor Te kellettél, senki más.
Elhaló képek, s pillanatok,
Bennem élnek a mozdulatok.
-"Szeretlek"- nem súgott már,
Szíved tőlem messze jár.
Homályos szürke évek, s naplómban a lapok,
De inkább vígasztal, hiszen szabad vagyok.
Szemem még a múltba néz,
Pedig nincs ott más, csak Te és én.
-"Szeretlek"- súgom halkan,
Szívem utánad kutat az úton.
Fényes, vidám napok,
A fájdalom elmúlt, újra boldog vagyok.
Újra itt vagy, homályosak a sorok,
Szívemből a vér a testemen csorog.
-"Szeretlek"- súgod most újra nekem,
S én boldogan örök álomra hajtom a fejem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?