Hisz Te...

Hisz Te: mondtad:
Jobb, ha saját életemet élem,
Melyben egyszer sem kell félnem,
S könnyű lesz nyugalomra lelnem.

Hisz Te állítottad:
Másabb lesz az utam, ha én járom,
Ha én találom meg saját párom,
S ha célom nem lesz ósdi rom.

Hisz Te kérdezted:
Mit kezdesz az életeddel,
Ha a világot nem bővíted tettel,
S rájössz, nem gondoltad végig, mit és hogyan teszel.

Hisz Te tudtad:
Bármit teszek, jobb és szebb már nem leszek,
Hisz nem tud megváltozni a lélek,
Bármit vélek, ez így lesz, amíg élek.

[És én sosem mondtam, mennyire is utálom magam.
Sosem állítottam, hogy mind végig hazudtam.
Sosem kérdeztem, miért segítesz nekem?
És sosem tudtam, hogy ily könnyű lerombolni váram…]