Elmondanám, de nem merem,
Nem soká véget ér az életem.
Te voltál a nagy ő én nekem,
Mindened imádom, szeretem.
Egy út most véget ér,
Szívem, lelkem nagyon fél,
Szerelmet már nem remél,
Szótlanul hal meg csókodért.
Odaát minden szebb lesz,
Angyalok közt szárnyam is lesz.
Óvni foglak, majd meg látod,
Teljesítem minden álmod.
Remélem, el sosem feledsz,
Őrzöd halvány emlékemet.
Bármerre is visz majd utad,
Csillag leszek, ki irányt mutat.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-07-14
|
Horror
A triót elbűvölte a sok utolsó pillanat emlékműve, és kedvet kaptak ahhoz, hogy saját fotójukat...
2024-07-05
|
Egyéb
Sziasztok. Kovács Gergőnek hívnak 25 éves vagyok és 15 éve lettem meleg.
2024-06-24
|
Történetek
Amikor egy kis város vezetői utat engednek a parttalan betelepülésnek, tönkre téve ezzel az...
2024-06-11
|
Egyéb
Egy távoli világban, ahol az idő olyan, mint egy hatalmas, bonyolult kert, létezik egy titokzatos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Köszönöm a kritikát, örülök, hogy olvastad és, hogy tetszik.