Haver

Csak barátnak kaptalak,
nem vágyhattam többre,
talán ez mi életemet,
nem rég tette tönkre.

Nem úgy néztem rád,
mint egyszerű haverra,
sokat jelentettél nekem,
és reméltem is néha.

Érzem ez lehetett a baj,
hogy nem fogadtam el,
hogy nem nézhetek rád szerelmes szemmel,
ezért veszítettelek el.

S most már közönbösek vagyunk,
immár egymás számára,
köszönünk egymásnak nem több,
ennyi maradt belőled mára.