Hányszor álltam az ablakban
Szomorúan egymagamban
Lestem mindig messzi tájat
Hol tán engem most is várnak
Túl a hegyen, túl a vágyon
Tudtam mindig, megtalálom
Elindultam mosolyáért
Bíborszínű boldogságért
Sáros utcán mendegéltem
Városon túl is reméltem
Kerestem az álomképet
Nem hiszem, hogy visszanézek
Túl a hegyen, kicsi házban
Egy hajnalon megtaláltam
Ahogy rámköszönt a napfény
Feléledt a régi remény
Azt hittem, nem sírok soha
Megedzett már az út pora
Átvergődtem hazugságon
Dédelgetve kicsi álmom
Most, hogy végre megérkeztem
Nap füröszti fáradt lelkem
Súlyos léptem egyre könnyebb
Örömömben hull a könnyem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Nap füröszti fáradt lelkem
Súlyos léptem egyre könnyebb
Örömömben hull a könnyem" - csudaszép.