Könnyes szemem fátyolán át
Simogattam alakod tekintetemmel, minek látását
Könnyed fejrántással elkerülöd.
Ódon kalap alá rejted közönyöd,
S így szánkázol végig poros utcákon,
Akár ifjú életművész, ki egykoron bálványom
Volt, s ha lelkem okulna,
Nem emelné naggyá újra
Roskadó eszményévé tétova jelenemnek,
Mi árnyéka csupán a tegnapba sírt, igaz szerelemnek,
Minek nyomát az Ő ujja mázolta szét;
Általa színekben pompázó – megfakult kép.
Közben: vágyott múlt, késő jövő, sivár jelen,
S időket átlépő becses ajándéka hozzám:
A hazugságba csomagolt gyerekszerelem…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
"...így szánkázol végig poros utcákon,akár ifjú életművész..." Ez jó... :))
Amúgy én is átéltem anno ezt a bálványállítós dolgot,pont amikor annyi idős voltam,mint te.Ne aggódj,minden bálvány megkopik idővel,majd meglátod.Bár nem hazudok,teljesen elfelejteni sosem fogod...
Briseis
Örülök, hogy tetszik! :):)
Na igen.. Ő volt talán az első \'\'nagy szerelmem\'\'. Nem tudom. Az Ideál c. versem is Róla szól. Igazából az egész románc olyan rövid ideig tartott, hogy akár el is felejthettem volna.. De Ő teljesen magával ragadott. Még most is érzem, hogy nem sikerült kigyógyulnom Belőle teljesen. Ez már évek óta tart. Szeretett, hazudott, fájdalmat okozott, mégis Ő volt a Mindenem. Fáj, ha látom, ha elmegy mellettem az utcán, és elfordítja az arcát. Fáj, ha a szemembe néz, és mosolyog. Fáj, ha nem létezem számára, de fájnak a szavai is. Talán az idő, ami megoldást talál erre...
Köszönöm a véleményedet! :-)
Meli.
csak időt add ,hogy megold egyedűl..
ha multra fecsérled ugyan nem segít
csak füledbe fészkel a halott hegedű.
köszönöm!
Talán igazad van.. Bár idővel beforrnak a sebek..
:frowning: