Halott Hold

Fent van a Hold, fent van újra,
Éjről éjre lelkemre nyújtva,
Fénylő sugarai átjárják lelkem,
Gyógyítják sebeim, kérlelve engem.
Ne ordítsak, mert meghal a Hold,
Ez a szerelem sosem a valóság volt.
Nem hisznek bennem, nem szeretnek,
Nem tudják milyen, ha már ők sem lesznek.
Ha meghal a Hold, nem lesz több fény
Az éjszaka kihalt, sötét tengerén.
Meghal a Hold, mert én örökké ordítok,
Fájdalmamtól többé már nem szabadulhatok.
De ha nem lesz már Hold, nem leszek én sem,
Mert sugarai többé nem gyógyítják szívem.