„Hagy már abba! Hé! kovács!
Már rég nem izzik itt parázs!”
S megáll hatalmas hústorony
nem üt, hisz tudja fáj nagyon
„Óh be rég, hogy szikrát szórt,
s érdes hangja merengve szólt...”
Majd üt, üt hisz megszoká’,
hogy sújtani kell néha rá
De ez is álom, csak délibáb
mit hajszolva űz ki néha lát
Hagyj elmenni, ez is csalás
nem bánts tovább jó kovács
Hazudsz !
Ne mondd, hogy vége már
a fájdalom túl jó tanár
A várból majd újat építek
és nem lesz ablak, hisz nincs kinek...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások