Előttem egy kancsó bor nézett velem farkasszemet,
A belőle áradó erő mozgatta testemet.
Felemeltem a kezem, s nyúltam utána,
Pedig tudtam mi lesz utána.
De gyenge voltam, hogy ellenállja,
Hogy vele szembeszálljak.
Töltöttem lassan, előbb keveset,
Húztam az időt ameddig lehetett.
De a kezem magátol mozgott,
Az agyam minden ellenállástól megfosztott.
Meghúztam a poharam, s nem maradt benne semmi,
Most már túl késő volt az asztaltól elmenni.
Múltak az órák, s a bor is fogyott rendesen.
Már énekeltem, de leintettek, hogy csendesen.
Egymás után rendeltem a borokat,
Egyre homályosabban láttam az arcokat.
Majd végül fejem lehanyatlott, s tompán puffant az asztalon.
A bor állt a győztes és én a vesztes oldalon.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások