Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Túl ezen a kis városon,
S szívemhez kedves hazámon.
Hisz olyan messze állnak tőlem,
S félek őket fel sem érem.
Mikor otthon az udvaron vagyok,
Ülök a szabadban és gondolkodok.
Olyan nagy ez a világ,
Én akkor miért számítanák?
Nem vagyok én senki sem,
És sehol a világegyetemben!
Szörnyű így átnézni,
Hogy mi féleképpen vagyunk mi.
Nem csinálunk semmi mást,
Csak pusztítjuk -e hazát.
Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Ha a sok nép összefogna,
Nem lenne ki panaszkodna...
De nincsen szárnya,
Még gyökere sem,
Hogy gyökeret ereszthessen.
Mert ha volna hát tegye,
És segítse őt a Magyarok Istene!
Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Majd lassan visszatérnek,
S mint a por leüllepednének.
Ha nyugalmukat megzavarják,
Ők a szeleket meglovagolják.
A zaj elmúltával visszatérnek,
S a régi álomukba szenderülnek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások