Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Túl ezen a kis városon,
S szívemhez kedves hazámon.
Hisz olyan messze állnak tőlem,
S félek őket fel sem érem.
Mikor otthon az udvaron vagyok,
Ülök a szabadban és gondolkodok.
Olyan nagy ez a világ,
Én akkor miért számítanák?
Nem vagyok én senki sem,
És sehol a világegyetemben!
Szörnyű így átnézni,
Hogy mi féleképpen vagyunk mi.
Nem csinálunk semmi mást,
Csak pusztítjuk -e hazát.
Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Ha a sok nép összefogna,
Nem lenne ki panaszkodna...
De nincsen szárnya,
Még gyökere sem,
Hogy gyökeret ereszthessen.
Mert ha volna hát tegye,
És segítse őt a Magyarok Istene!
Ha vágyaimnak szárnya volna,
Elszállnának a vad világba.
Majd lassan visszatérnek,
S mint a por leüllepednének.
Ha nyugalmukat megzavarják,
Ők a szeleket meglovagolják.
A zaj elmúltával visszatérnek,
S a régi álomukba szenderülnek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...