Fájjon minden lélegzet, mit Illúzió tölt belém
Míg árnyak hazug alattomossága közelg felém
Ébren sem vagyok más, mint egyszerű ösztönlény
És kacagok az emberrémek vak börtönén
Lángon formált szívem nem tűr határokat
És nem tűr meg érdemtelen barátokat
Csak vágytól hajtott szívem okozza kínom
A vak világ elfojtását rég nem bírom...
Őrült
Őrültnek élem létem minden pillanatát
Mert nem tűrik elmém veszett villanatát
Megteszem, amit sokan nem mernek
Fellángolás, én ezt hívom rendnek…
Csak egy kínos kérdés, amit felteszek
Nem ér többet, ha őszintén szeretek,
Nem érdemes jóért mindent kockára tenni
Egymás helyett előbb magunkhoz hűnek lenni
Nem ér többet a test öröme
Hozzá szerelemmel kötődve
Nem tisztább a puszta lét
Ha teszed, mit hiszel s vétsz?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások