Sötét verem mélyén ülök,
Percről precre megrémülök.
Jobbról, balról nesz jön egyre,
Ott megvillan egy lény szeme.
És a szempár fénye éget,
De nem látom még a rémet.
Közeledik csúszva lassan,
Engedi, hogy megfoghassam.
Bőre érdes, durva, száraz,
Teste dögletes bűzt áraszt.
Foga villan a gyér fényben,
Párás leheletét érzem.
Nincsen erőm elszaladni,
De nem akarok maradni.
Nincs mnekvés, erőm fogytán,
A fejemben dühös orkán.
Lebénít a tekintete,
Hipnotizál a két szeme.
Megtörik az akaratom,
Agyam üres, csak ócska lom.
Lábam mozdul, ő irányít,
A falon fekete kárpit.
Emelvényen fakoporsó,
Ez lesz hát a legutolsó?
Ide hozott a félelem,
Itt ér véget az Életem?
Nem, nem és nem! Nem engedem!
Meg kell óvom az Életem!
Ki kell törnöm a veremből,
Ebből a sötét teremből.
Ki a fénybe, a tömegbe,
Tűnjön el a rém örökre!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Meg azt is,hogy ilyen jó (sőt jobb) verseket írkálsz még?!!!