Lassan csendben szállt le az est
Mint aki épp nyugvó helyet keres.
Felhővel hálózta be az eget,
Villámokkal világítva a felleget.
Szikrákat szórva szerte széjjel,
Riogatta a nyugvókat kéjjel.
Szövetséget kötött hozzá a széllel,
Zord hangját hordja szerte széjjel.
Rázza meg fának égbe nyúló ágait.
Csapkodja ablaknak nyitott szárnyait.
Végig suhant a kertnek oldalán,
S lám meggondolta magát talán?
Lágy szelőként tért vissza felém,
Felhőket kergetve az éj egén.
Csillagok fényét gyújtva felettem.
Az est zaját gyorsan felejtem.
A tájat ismét puha csend öleli át,
Kívánok én is,nyugodt jó éjszakát.
Kőri
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?