Sétáltam az úton
Átmentem a hídon
Fel a tetőre
El a mezőre.
Felállok egy kerékre,
Bebújok a tehénbe.
Jönnek a biciklik,
Egy néni hisztizik.
Kinyitom az ajtót
és felcsap a pára
Szívembe költözik
a nyárnak nyála.
Sípolnak a madarak
és csillognak a kanalak.
Furcsán érzem magamat,
de nyílvesszőim megvannak.
Én csak a rímre megyek,
de nem vagyok elmebeteg.
Nincs értelme a versemnek,
ezért küldöm el nektek.
-TIARA-
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
A rímek mellesleg jól kijöttek:)