erőtlen nőtlen panaszai

Amíg senkinek nem mondom- kellesz
addig ez hét is valahogy ellesz
Mint a többi, feleslegesen, némán
Azt hiszem rajta vagyok a témán
Aztán mégsem, csendben koppanok
lassan és biztosan roppanok
össze és hagyom el a reményt
hogy látok még az éjszakában fényt
hogy lesz aki mellettem áll sőt fekszik
Egy lány aki tényleg tetszik
Aki érzi mint én milyen jó adni
Aki mellett jó ott maradni
Akivel megoszhatom jót és a rosszat
Akivel a sors bármit is hozhat..
de hagyjuk nincs kivel nincs miért
nincs hol és mikor és kiért
talán még egy évet adok
ha akkor is magam maradok
Egyedül küzd le a bánat
Azt hiszem senki sem várhat
Az út végén ha odaérek
Még csak szánalmat sem kérek