Én nem vagyok távirat,
Csak hétköznapi levél.
Nem célozok már sokat,
Csak ami belefér.
Ceruzám elkopott,
Meg kéne hegyezni.
Jó lenne egy új cerka,
Sok kottát megírni.
Túl nagy itt e banda,
Rengeteg a prímás.
Szerte szét búbánat,
Sok a szomorkodás.
Áthallik pár dallam
A szomszéd sorokból,
Csendben sír a hegedű,
A téli hantokból.
Sebzett szívek ezre,
Gyere ki a fényre!
Oly nagy a vonzalom,
Ne tegyél ellene!
Segíts !
Gyújtsd fel a tüzek lángját,
Gyújtsd fel a szivek vágyát,
És az egész tájra boruljon a fény.
S ha nem lesz már ki azt akarja,
Hogy a búnál legyen rabszolga,
Akkor lesz a földön béke.
Rálel testvér a testvérre,
Nem bántják egymást az emberek,
Csak egy szó marad a szeretet.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások