Feljöttem a bánat fátyla alól,
Megszabadultam lelkem, tépő láncától,
Eldobtam a tőrt, mi szívembe hasított,
Eltemettem az emlékeid mi a bánatba taszított.
Elrejtettem szívem mélyébe sebeit,
Szétmorzsoltam kínzó könnyeit,
Elfeledtem lehetetlen álmaim,
S bolond, kínzató vágyaim.
Elengedtem a szélben rózsám szirmait,
S elvitte magával szívem titkait.
Elsodorta a szél minden fájdalmát,
S most élem életem első boldog hajnalát.
2007.03.12.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Elegemvan ·
azt nem teljesen értem hogy így hogy tudsz bolgod lenni de nagyon jó :blush:
AngyaliBoszi ·
Akkor elég buta lehetsz... Minden benne van. Nem az igaz boldogságról szól, hanem arról, hogy megkönnyebbült a szívem, mert továbbléptem, és ez már egy jó pont a boldogsághoz.