Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
Friss hozzászólások
P.Valley: Szia! Köszönöm kérdésed! Igen,...
2026-05-20 23:50
laliboy: Azt hiszem egy hasonló "nyaral...
2026-05-19 15:35
Asszisztencia: Szia! Lesz folytatás?
2026-05-16 12:44
kaliban: Jöhet a folytatás!
2026-05-15 19:48
Zed75: Tetszik, hogy ez már egy hossz...
2026-05-15 17:34
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Éjféli rózsa

Az éjfélt már elütötte mellettem az ódon állóóra,
Fáradt elmém még mindig nem tért nyugovóra.
Vöröslő tekintetem kábultan tekint a messzeségbe,
Felkavaró neszeket vélek hallani a sötétségbe.

Hófehér koponya kezét felém nyújtja az éjben,
Táncra hív, s karja között megfagy a vérem.
Holtak foga koccan össze a dermesztő télben,
Kóbor lelkek korcsolyáznak hahotázva a jégen.

Szemgolyód helyén tátongó ürességgel reám tekintesz,
Rég eltűnt aurád emlékével meglegyintesz.
Lényed hiánya kongó ürességként szorítja bordám,
Ám egymás kezét fogva, keserűen nevetünk, hisz úgysem jössz már vissza hozzám.

Csupasz talpam a poros folyosó kövét koptatja,
Éjszaka rózsája koromszín szirmát hullajtja.
Éber álmom gyenge karral magamhoz ölelem végre,
Itt, a hideg márványfolyosó padlóján ülve.
Hasonló versek
3461
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
3283
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: