Oh, ti régmúlt emberek,
Férfiak, nők és gyerekek,
Talán nem is sejtitek:
Egy idegen néz titeket.
Apró fekete-fehér
Képeken megmerevedve
Ott, hol a fény már nem ér -
Álltok, csak reám figyelve
És arcotokon mosolyt
Játszva úgy tesztek, úgy néztek,
Úgy szobrozódtok, mintha
Titeket nem is néznélek.
Fodrosszélű papírról,
Vagy épp a hegyre felmászva,
A budai korzóról
Szinte semmit se mutatva
Színevesztve üresen,
Fekete-fehér rejtelem
Csak néhány régi fényképen.
És nem mozdulnak sohasem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások