egy vers a multból A Múltamnak..

Megismerni egy napon
Megszerezni, de mégsem
Szeretni és hiányolni
Pedig még nem láttad sohasem

Veszekedni és sírni
Csalódni és visszahívni
Mintha nem is ismerted volna
Egyszer lemondasz róla

De rájössz még fontos neked
Bár ő akkor már mást szeret
Mást ölel és mást csókol
Pedig a te szíved még érte lángol

De el kell öt felejtened
Hisz hiába sirsz
az idö kerekét visszaforgatni
Sajnos nem lehet

Majd honapok multán
ujra érdeklödni kezdesz
De ö meg sem keres
elfeledett.
Újra csalódsz,újra sírsz
De nem adod fel,talán még bírsz

És egy napon eléred célod
Újra szíved kis zugába hívod
Újra adsz belőle neki egy kicsit
És azt hiszed most majd biztosan működik

De csalódsz benne újra
ÉS rájössz a fájdalom csak a te szívedet fúrja
Kérdőre vonod mit akar tőled
De válaszát akkor még te sem sejted

Félsz a reménytől mely annyiszor becsapott
Félsz az érzéstől mely szívedben ragyogott
Félsz de szíved egyszer csak megszólal
Szeresd s boldog leszel
de rájössz csak futólag

Most itt állsz összetört szíveddel kezedben
Még egy esélyt adsz
S emiatt csalódnak benned ezren

Nem tudod mit hoz a sors
Csalódást vagy bolodgságot
de meghozod a döntést
Hogy én mit akarok: hitet, bizalmat, biztonságot.