Most nagyon kéne, hogy valaki,
Valaki, aki az, aki,
Mellettem álljon, és azt mondja,
Hogy nem én vagyok a világ rongya,
Hogy nem vagyok örök vesztes,
Hogy a jövő biztosan szebb lesz,
Hogy az éjt nappal követi,
A hajótöröttet a tenger kiveti,
Hogy minden tavasszal rügyeznek a fák,
S újraéled a sok halott virág.
De nincs senki. Magam vagyok.
Egyedül tűröm a téli fagyot,
Az éji homályt,
A sós tengerárt,
És a telet,
Meg azt, hogy nem lehet
Semmi.
Hogy értelmetlen volt és lesz létezni,
Hogy összetörnek és újra összetörnek
Hogy eltaposnak és meggyötörnek,
Hogy kinevetnek, és utálnak,
Hogy nem kellek e rusnya világnak,
Hogy kergetnek a fekete árnyak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások