Egy rózsa élete

Egy szép kis kertben kinyílt a "rózsa",
Hogy érző lény volt nem tehetett róla.
Gyönyörűen virágzott, mindenki csodálta,
Nem tudhatták, mily rövid boldogsága.
Sajnos, csak két nyarat élt meg a "rózsa",
Egy nyár eleji napon egy fiú letiporta.

Többé nem virágzott, elhervadt,
A fiú pedig szebb rózsára akadt.
Talán a "rózsa" kivirágzik még valaha?
Talán, ha valaki szeretettel gondozza.
De azóta eltelt egy év, s nem talált rá senki,
Hervadt volt, letört, s a fiút nem tudta feledni.

Azt kívánta, bárcsak újra kivirágozna,
Akkor a fiú újra csak rá gondolna.
Irigy volt a szebb rózsára, mert elvette párját,
Már egy éve nem láthatta a Nap sugarát.
Hervadt volt, elgyötört, de szívében élt még remény,
Míg meg nem látta Kedvesét egy szép nap reggelén .

Az új rózsájával jött, ki gyönyörű volt,
A hervadt "rózsa" szívében vihar tombolt.
A fiú odalépett hozzá, s rámosolygott,
A kis "rózsa" szemében remény csillogott.
De a fiú mosolya hazug volt, s letépte,
Hervadt szirmait a földbe temette.

A kis "rózsára" sötétség borult érezte,
S most jött csak rá, hogy őt senki se szerette.