Már jó pár éve annak,
hogy e helyre költözött
Reményt vesztett remete
enyhe szélnek öltözött
Fák között suhanva el,
hogy susogják bús szavát,
útra kelt, hogy értse mind
ki így veszít arát...
Önmagát hergelve fel
így lett ő bősz vihar,
Tajték a nagy tengeren
a földön port kavar
Majd egy nyári reggelen
erdőbe lásd ki ért,
Szól a görnyedt vénleány :
„Jöttem nyakláncodért !”
S nyitja már remegve szét
a becsben őrzött medált
Ismerve fel önmagát
s a drága kisleányt
„Hát itt vagy ?” szól a bús vihar
gyöngén ölelve Őt
Sok magányos év után
örvendve könnyek között...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Örülök, hogy tetszik mindkettőtöknek:-)))))