Egy fiú és egy lány

Volt egy szép lány, ki az utcán élt,
S élete már-már véget ért.
Halálra készült, mert nem volt miért élnie,
Úgy gondolta megszakad szíve

De akkor a sötét világossá vált,
S egy fiú akadályozta meg a halált.
Nem akarta elveszteni,
Mert szíve nem tudna mást szeretni.

A fiú titokban szerette a lányt,
S nem bírta volna végignézni a halálát.
Elmondta, mit érez iránta,
S a lány szíve újból fellángolt.

Arcán egy mosoly látszódott
S újra boldog lett
Szíve szerelemmel telt meg,
És tudta, életének nem vethet véget.

De az öröm nem tartott sokáig
A fényből sötét lett, a szerelemből harag
Mert a fiú elhagyta nagy szerelmét
S a lány megint társként választotta a halált.

Véget akart vetni életének.
Egy kamion elé vetné magát,
De valami megakadályozta
A fiú volt, ki szerelméért életét adta.

A lány sértetlen volt, mert szerelme megmentette
Az autó elé ugrott érte.
Meghalni nem engedte.
Mert nagyon szerette.

Földön fekve csak annyit mondott,
- Szívem nem feledett!
Bocsásd meg a levelem,
Ó Én drága szerelmem.

A fiú elhunyt és a lány zokogott
Megmentette azt kit szeretett
De az életével fizetett

A lány rájött, hogy a fiú még mindig szerette
De megszakadt a szíve
Mert akit a legjobban szeretett
A lába előtt halt meg