Ott ültem az alkonyi egen,
Kerestem elvesztett tekintetem,
Szívem könnyháló szőtte át,
Áttörtem éltem magasló falát,
Néztem büszke hegyek ormán,
Jártam erdőben talpad nyomán.
És egy felhőn utaztam veled,
Kerestem váltig szép tekinteted,
A szívem bent fájón dobban,
Szenved csendesen, és egyre jobban,
Meghalt a lelkem, temetem,
Régi valóm; bús tekintetem!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?