Egy csillagról

Felnéztem az égre, s megláttam egy csillagot,
Ez a csillag a többinél szebben, s jobban ragyogott,
Felnéztem az égre, s megláttam egy csillagot,
abban a csillagban szerelmünk ragyogott,

De mint minden csillagnak, ennek is fakult a fénye,
Fakult, akár csak a szerelmünk emléke,
De, ahogy minden csillagnak van egy angyala
Úgy a szerelmünket is valaki óvja, akarja,

Tudom, ha van egy csillagom, azt óvnom kéne,
De én nem óvtam eléggé, és elhagyott végleg,
Ha még egyszer e csillag rám ragyogna,
Óvnám, s nem bántanám soha, soha, soha,

Amíg a világon lesznek csillagok,
Addig a legszebb csillag az lesz, ami értünk ragyog,
Amíg a világon lesznek csillagok,
Addig tudnod kell, szeretlek nagyon.