Miért e dőre büszkeség,
tépett múltnak rongyain
Hiszed, megáll kedvedért
s általhág korlátain ?
De csökött a szó s parttalan
lába roggyan ki szót emel
Nyakra szúr a penge hős
s szótlan kérdést így felel
Örvény a múlt, talán homály
üldözöttnek mára gond
Halál havába megpihen
suttogó szellő, hát mondd
Hol fáj fekélyes képzelet
ki vagy, hogy szavad ítél
Csók a könnynek, ég veled
s a bárd aludni tér...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Nekem a 2. versszak kissé zavarosnak tünik, de lehet csak én nem értelmezem jól.